Éghajlatváltozási adatok

Statisztikai adatok


  • 1860 óta - amikor a megbízható mérések elkezdődtek -, az öt legmelegebb év mind az elmúlt 10 évben volt.
  • A tudósok előrejelzései szerint ebben az évszázadban a globális hőmérséklet 1,4 – 5,8°C-kal növekszik, Európában 2 – 6,3°C-kal. Ez nem tűnik nagy különbségnek, de a 11 500 évvel ezelőtti jégkorszak idején a globális átlaghőmérséklet csak 5°C-kal volt alacsonyabb a jelenleginél, ugyanakkor abban az időben Európa legnagyobb részét vastag jégréteg borította!
  • Minden európai állampolgár fejenként és évente 11 tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felel, amelyből közel kilenc tonna a szénhidrogén kibocsátás.
  • Az EU-ban felhasznált energiának egyharmadáért felelnek a háztartások, és így ők felelősek az EU üvegházhatású gázkibocsátásának körülbelül 20 %-áért.
  • A háztartások által felhasznált energiának 70 %-a megy el az otthonok fűtésére, 14 %-a a használforgati melegvízre, illetve 12 %-a a világításra és az elektromos berendezések üzemeltetésére.
  • A magánhasználatú autók felelnek az EU üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 10 %-áért. Európa a világ népességének csupán 7 %-ának ad otthont, de a világ ökoszisztéma erőforrásainak 20 %-át használja fel növényi rostanyag, élelmiszer, energia és hulladék-felhasználás tekintetében.

 

Az éghajlatváltozás hatása

  • Emelkedik a hőmérséklet. A 20. században a földfelszíni átlaghőmérséklet globálisan 0,6°C fokkal, Európában pedig 1°C fokkal emelkedett. Az ember okozta felmelegedésnek már ma is számos észrevehető hatása van világszerte. 
  • Olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró. Az Északi-sark és a Déli-sark 5154135jégtakarójának területe 10 %-kal, a víz feletti jég vastagsága pedig 40 %-kal csökkent. A kanadai és európai műholdak adatai azt is mutatják, hogy a grönlandi jégtakaró egyre gyorsabb ütemben olvad és folyik az óceánba. 1996-ban 90 köbkilométer víz olvadt a tengerbe, míg 2005-ben ez a mennyiség elérte a 220 köbkilométert. Összehasonlításként, egy köbkilométer víz 58 %-kal több, mint amekkora mennyiséget egész London használ egy év alatt. A Föld másik felén, a Déli-sark feletti jégtakaró instabillá vált.
  • Eltűnnek a gleccserek. Becslések szerint világszerte jelenleg tíz gleccserből kilenc olvad. Valószínűleg a svájci Alpok gleccsereinek 75%-a eltűnik 2050-re.

Emelkedő tengerszintek.

Az elmúlt évszázadban a tengerszint 10-25 centiméterrel nőtt, és az előrejelzések szerint 2100-re további 88 centiméterrel növekedhet. Európában körülbelül 70 millió part menti lakos kerülhet veszélybe. A tengervíz beáramolhat a szárazföldre, ahol szennyezetté teheti a mezőgazdasági területeket és az ivóvíz készleteket. Ugyanakkor ahogy egyre több információ áll rendelkezésünkre, újabb és újabb tanulmányok és előrejelzések születnek. A Tudomány című folyóirat 2006. márciusi számában publikált tanulmány szerint 2100-ra a világ tengerszintje akár hat méterrel is emelkedhet.

 

Veszélyben a biológiai sokszínűség.

jmedveSok olyan állat és növény van, amely nem lesz képes a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz alkalmazkodni. Különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek. 2005. szeptemberében az Északi-sark jégtakarójának területe rekord méretűvé zsugorodott, és Alaszkától több, mint 250 km-re visszahúzódott. Nagyszámú jegesmedve fulladt meg vagy éhezett, mivel nem tudták megtenni a nagy távolságot táplálékforrásukhoz. A Déli-sarkvidéken a nőstények alultápláltsága miatt a fókák szaporulata csökken., (A melegebb tengerben csökkent a krill populáció, amely a fókák táplálékláncának alapját jelenti.)

 

A tudósok azt is megfigyelték, hogy számos állatfaj elvándorolt az eddig hűvösebb éghajlatú területekről, pl. az Északi-tengerben – amely az elmúlt 30 év alatt 1,1ºC-kal melegedett – figyelemmel kísért 36 halfaj költözött 50 - 400 kilométerrel északabbra, és 16 spanyol lepkefaj költözött 212 méterrel magasabbra a hegyekben.{mospagebreak title=Vízhiány}

Terjed a vízhiány. A víz hiánya a világ számos pontján már most is problémát jelent. A világ lakosságának majdnem egyötöde, 1,2 milliárd ember, nem jut ivóvízhez. Ha a globális hőmérséklet 2 – 2,5ºC-kal az iparosodás előtti hőmérséklet fölé emelkedik, ez a szám könnyen megduplázódhat.

Gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok – viharok, árvizek, szárazság és kánikula. Az katrinaelmúlt évtizedben háromszor annyi időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte, mint a hatvanas években. A 2005-ös év rekordszámú hurrikánt (15) hozott, amely háromszorosa az előző, 1969-es rekordnak. A Katrina volt messze a legtragikusabb és legköltségesebb hurrikán: 1 300 emberéletet követelt és 80 milliárd dolláros anyagi kárt okozott. A legújabb kutatások összefüggést látnak a hurrikánok hevessége és az éghajlatváltozás között. Katasztrofális összeomlás következhet be.

A tudósok számos, a legrosszabb helyzetet modellező előrejelzést elemeznek, mint például a grönlandi jégtakaró elolvadása okozta tengerszint 7 méteres emelkedése, vagy a tengeri áramlások leállása, amely a meleg vizeket az Egyenlítőtől az északi területekre szállítja, míg a sarki területektől a hideg vizet délre viszi. Ennek az áramlásrendszernek egyik része a Golf-áramlat, amely biztosítja Európa északi területeinek meleg éghajlatát. Ha az áramlás leállna, akkor Európa északi részén sokkal hidegebb időjárás uralkodna.

 

 

forrás:http://ec.europa.eu/environment/climat/campaign/ccfacts_hu.htm

Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat

Támogatók:

fm logo aranyhung bizott logo

Étlap

 
Ebédbefizetés. (regisztráció szükséges)
 
Ebéd lemondás: 06-1-233-3769
Legkésőbb előző nap 7.30- 8.00 óra között lehetséges.

microsof banner

Partneriskolai Program

Budapesti Fesztiválzenekar

fesztival zenekar

Próbalátogatás
Hangszerkóstoló
Koncertlátogatás kedvezményes áron
Pedagógus kávézó

fenntarto-page-001